A mai autókban a motorvezérlő elektronika (ECU), a jeladóktól a beérkező jelek alapján eldönti, hogy a motor- és a beszívott levegő hőmérséklet, fordulatszám, gázpedálállás alapján mennyi üzemanyagot fecskendezzen be. Ezeket a jeleket a motorvezérlőben található processzor (akár az asztali számítógépekben) a másodperc töredéke alatt kiértékeli és eldönti, hogy mikor és mennyit fecskendezzen be.

Akárcsak az asztali számítógépekben, az autóban levő processzor is kevés önmagában, hogy működni tudjon, ezért alkalmaznak egy kisegítő memóriát, ami tárolja az alapvető beállításokat (mekkora fordulaton mennyit és hányszor fecskendezzen be, mekkora a max. fordulatszám, mennyi a gyorsításkori dúsítás, mekkora a max. nyomaték stb.). Tehát ez a kis memória úgy működik, akár a számítógép, amikor a winchesterről bebootol – amikor gyújtásra tesszük az autót, akkor a kisegítő memóriából beolvassa az adatokat és máris indulásra kész az autó.

Nekünk chiptuningosoknak nincs más dolgunk, mint ezeket a gyárilag beállított adatokat kiolvasni a memóriából és az ezeken végzett apróbb (ideálisabb/optimálisabb) változtatásokkal jobb gyorsulásra, nagyobb nyomatékra és több lóerőre, ellenben kisebb fogyasztásra bírni a gyárilag „butábbra” hangolt autónkat. Az eredmény önmagáért beszél. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy ahhoz, hogy eredményesek legyünk, alapfeltétel az autó jó működése gyári beállításokkal is. Ezért cégünk nem véletlenül foglalkozik diagnosztikával (soros, ha kell párhuzamos diagnosztika), mert a két dolog szoros összefüggésben van egymással, és meghatározó, ha azt szeretnénk, hogy a tulajdonos mosollyal az arcán távozzon műhelyünkből.